Kertes házban nőttem fel, így hát megtapasztalhattam mindent, ami evvel jár. Nem tagadom imádtam mindig a házunkat, főleg kicsiként mikor csak az előnyeit élveztem, de most már felnőve, hogy van vele teendője az embernek, néha már rimánkodok, egy erkélyért 🙂
Bizony meglehetősen sok előnye van ha nem egymás nyakán élnek az emberek. Barkácsolhat az ember, hallgathatja hangosan a zenét, bulit tarthat, anélkül hogy azon aggódna mikor kopognak át hozzá, hogy csendesebben csinálja azt amit csinál… Sajnos ez egy társasházban nem mondható el, amikor a szomszéd vasárnap délután nekiáll fúrni vagy a gyerekei rohangálnak és lehallatszik a dübörgésük.
Olyan jó érzés h az embernek nem kell elmásznia drága belépőért a strandra ha ki akar feküdni napozni, vagy ha még medencéje is van az embernek akkor meg pláne fel se merül a strand, inkább áthívja a barátait és ha ők még hálaképp kaját is hoznak akkor főzni se kell aznap tiszta haszon és spórolás. 🙂 De egy árnyékos részen olvasgatni a friss levegőn is nagyon fel tudja tölteni az embert.
Apropó barátok áthívása, mindig megkönnyíti a programtervet ha az embernek nem jut eszébe semmi. Egy kis grillezés vagy bográcsozás? Van hely bőven. Nyáresti kerti-party? Lazán! Mikor kicsik voltunk barátnőmmel kinn sátraztunk a kertjükben, és mekkora élmény volt a szabad ég alatt aludni. És még a szülők is nyugodtak voltak, hogy közelben vagyunk. És ha már gyerekek, nem kell játszótérre menni állandóan és hasonlók, a szülő csinálhatja a dolgát miközben a gyerekek a kertben játszanak.
Aki szereti a növényeket annak ez az igazi Kánaán. Sziklakertet csinálhat, kerti-tavat, gondozhatja a rózsáit. Sőt ha saját veteményese van az embernek akkor még zöldséget se nagyon kell venni, és biztosak lehetünk abba hogy amit mi termesztettünk semmilyen vegyszerrel nem lett kezelve. Másfelől a házi paradicsomnak az ízét még csak össze se lehet hasonlítani a boltival.
És végül de nem utolsó sorban az állattartás is merőben egyszerűbb egy kertes házban. Tudom-tudom lehet kutyát tartani a panelban a 8.-on is, de azért egy nagyobb mozgásigényű kutyánál jobb ez a verzió mert egész nap szabadon mozoghat. És nem kell azon aggódni hogyha nem ér haza időben az ember munkából, akkor a kutya be fog pisilni a szőnyegre.
Első körben azért emelném ki ezt, mert aki nem megszállott botanikus annak ez nem feltétlen élvezetes. Szeretem a növényeket nem erről van szó. Ők nem szeretnek engem :’D Bármilyen növény került hozzám az előbb-utóbb (de inkább előbb) megadta magát. Rekorderként azt a Mikulás-virágot emelném ki amelyik a szobámba hozatal után 6(!) órával lehullajtotta az összes levelét… és akkor azt már nem is merem mondani, hogy annyira képes vagyok elfeledkezni szerencsétlenekről, hogy 2 kaktusz is a kiszáradás keserű sorsára jutott miattam…
De a fűnyírás a top 3 utált házimunkák között van. (Ennek a téli verziója a hólapátolás.) Nem tudom létezik e olyan ember aki ezt szereti, de nekem ez egy tortúra mire ráveszem magam, főleg ha vakondtúrásokkal tarkított esetenként a kert és az egyenletlen talajon nem megy normálisan a fűnyíró, a vakondok meg csak nem akarnak eltűnni. Ha van rá bevált tippetek írjátok meg kommentben! 🙂
Bárhogy nézzük egy kertes ház fenntartása sokkalta költségesebb mint egy azonos helyen lévő lakás. A növények locsolása, télen a fűtés, főleg egy nagy háznál horror tud lenni. És akkor a ház karbantartásáról ne beszéljünk. Az állagmegóvás érdekében meglehetősen sok pénz elmegy hogy a ház évtizedek múlva is ugyan olyan jól funkcionáljon és esztétikus is maradjon.
Az utazási idő elég sok lehet főleg ha az ember a város peremterületén illetve falvakban lakik. Akinek van kocsija kicsit könnyebb a dolga, de még az sem megoldás teljesen. Nekem pedig aki tömegközlekedni kénytelen jogsi híján, pláne sakkoznom kell hogy ha már kimozdulok akkor egyszerre több dolgot is intézzek, mert sajnos az utazás rengeteg időt vesz el ami alatt mást is csinálhatnék.
Ez hasonló az előző ponthoz, miszerint minden messze van. A háziorvossal szerencsém van mert az 5 percre van tőlem, de minden más legalább fél óra utazással megközelíthető. Tehát ha az embernek amúgy sincs sok ideje, nemhogy bankba, fodrászhoz, vagy munkába menet még fél órákat veszít, akkor a kertes ház nem biztos hogy a megfelelő választás.
Tudatosan tervezek bevásárlólistát mert nálam nem nagyon van annak esélye hogy “hoppá elfelejtettem tejet venni, visszamegyek” ha már hazaértem, mert akkor az még 1,5 óra mire megjárom. Általában van mindenhol kisbolt, de az biztos hogy sokkal drágább ami talán kicsikben nem tűnik fel az embernek de több tízezrek mehetnek el egy év alatt emiatt.
Minél nagyobb a terület annál könnyebben beleesik az ember abba a spirálba aminek sosincs vége, hogy “elrakom, jó lesz az még valamire”. Ugye ismerős a dolog? Én most 20 év után jövök rá, hogy mennyi felesleges dolog tudott felgyűlni nálunk. Mikor csak a szobámban az 5. selejtezés után még mindig tudok összeszedni egy doboznyi cuccot ami nem kell. Kisebb lakásban ez kevésbé probléma mert nincs az embernek helye és folyamatosan selejtezésre van kényszerítve.
Ez nekem egyéni szívfájdalmam, mivel nem tudok főzni hatalmas könnyebbség lenne csak elugrani egy kis kínaiért, ami legközelebb is 20 perc buszozásra van.
Nektek milyen pozitívumaitok/negatívumaitok vannak a kertes házzal kapcsolatban? 🙂